Ki nyerte az elmúlt egy hónapot?

Egy-egy hónap vizsgálatának önmagában kevés jelentősége van. A befektetési alapok által birtokolt eszközök és pozíciók ennyire rövid idő alatt vagy keveset változnak, vagy az ingadozások olyannyira rövidtávúak, hogy maga az alapkezelő sem foglalkozik velük, vagy az átértékeléseknél, mint most az ingatlanalapok többségénél, egy jövőre nézve teljesen jelentéktelen szám jön ki.

Amit viszont érdemes megnézni, hogy a hosszútávú hozamoknál és az alapok egymás közötti kimondott vagy kimondatlan versenyében milyen változások történtek, és általában: miként alakulnak az 1 és 5 éves hozamok.

Az 1 éves távlaton egy a többség számára nem elérhető zártvégű ingatlanalapon túl az Aegon által vitt, de egy ember szakértelme által eddig sikerre vitt alapja vezet, de a Citadella Alfa esetén is inkább az első fél év sikere hozta meg az előkelő helyezést. Feltűnő még a Budapest Alapkezelő két garantált, de érdekes konstrukcióval összeállított alapja, a trendkövetés az egyik befektetőinek kifizetődő lett az idei évre. Azt, hogy mennyire nagy csapások érték úgy általában a pénzügyi piacokat és a befektetőket, azt jól jelzi, hogy a szűk élbolyt 6-8%-os hozamokkal a nem túl fantáziadús, de nagyszámú és alacsony kockázatú pénzpiaci és likviditási alapok követik. Idén szinte mindenki rosszabbul járt náluk, legyen szó részvényalapokról, kötvényalapokról, származtatott alapokról, és még sorolhatnám.

Az elmúlt egy hónapban éves hozamukon leginkább az ingatlanalapok rontottak, a Felügyelet felfüggesztése utáni kényszer leértékelések miatt. Erről itt már írtunk bővebben. A legtöbb nagybank alapkezelőjének ingatlanalapja a lista első harmadából a lista legvégére zuhant vissza, egyetlen hónap alatt nemritkán 10%-os veszteséget produkálva. Az abszolút hozamú fronton meglepő az egyébként két erős cégnek számító Aegon Vision, és a Concorde egyik "Platinájának" gyenge szereplése. A legjobban most a kötvényalap tulajdonosok jártak, hiszen legalább a hazai állampapír piac kezdi összeszedni magát. Itt nem voltak ritkák a 4-5%-os javítások sem, és november végi adatok alapján tett előrejelzésünk alapján 4 alap kivételével a hosszú kötvényalapok mindegyike 10% feletti hozamot produkálhat 1 év alatt, így ezeket még érdemes tartani vagy venni.

Az 5 éves időtávon már sokkal inkább előbukkannak a magyar befektetési alapok igazi sztárjai. Egy hónap alatt is sokat rontott, de őrzi a vezető helyét az Aegon Közép-Kelet Európára szakosodott alapja, és ott van a legjobbak között a Concorde 2000, körülöttük néhány hazai piacra koncentráló, az elmúlt időszakot még viszpnylag jól átvészelt részvényalap. Megjelent a listán, az utóbbi időben kissé túlméretéssé és nyögvenyelőssé vált, de az 5. születésnapján is kimagasló Moneymaxx, szintén Aegon-os sikertörténet, szintén egy ember tehetségének köszönhetően. A 9%-os éves hozam, ebben a mezőnyben a második helyre volt jó, de 1 éves időtávban ennél magasabbat valószínűsítünk. 5 éves időtávban kevésbé, úgy véljük, hogy Zsiday Viktor nem lesz képes megbírkózni az alap nagy méretéből fakadó problémákkal, és 2010-től már a középmezőnyt fogja erősíteni a Moneymaxx, ha csak nem változtatnak a befektetési politikán. Még az 5 éves lista helyezés-változásain is feltűnő, hogy milyen sokat romlottak az ingatlanalapok, 20-40 hellyel is hátrébbesve a kevesebb mint 90 darabos listán. A sztárok után a lista első harmada így már szinte csak vegyes és kötvényalapokat mutat, amelyek sosem fogjá megváltani a világot, így továbbra is az alig 5-10 fős élmezőny kiválasztása lehet az egyetlen igazi üdvözítő megoldás.

De arra vigyázzunk, hogy az eddig elért hozamok önmagában semmilyen jelentőséggel nem bírnak a jövőre nézve. Csak azért ne vegyünk meg egy alapot, mert eddig jól teljesített. A döntéshozatalhoz még további információkra is szükség van.

Ezért készít Professor Fund előrejelzéseket...

Betli

A Dialóg Alapkezelő 3 alappal indult a piacon idén márciusban. Ebből kettő az elmúlt 6 hónapban az összes befektetési alap utolsó két helyét bérelte ki magának a hozamot tekintve. A Kelet-Európát megcélzó Konvergencia Alap több mint 51%-ot, az ingatlanfejlesztő cégeket vásárló alapjuk pedig több mint 70%-ot veszített az értékébeől az elmúlt 6 hónapban, és ha az indulás óta elért eredményt nézzük, ez még további 2, illetve 1%-kal gyengébb.

Persze az Alapkezelő felhívja a figyelmet arra, hogy kockázatos befektetésekről van szó, és 5 éves időtávot ajánl. Aki most szállna be, az - egy stabil és régóta működő cégnél - nem indulna rossz eséllyel. De, aki az indulástól ott van, annak nincsenek jó híreim. Tekintettel arra, hogy a két alap egy jegyre jutó Nettó Eszközértéke 1-ről indult és most 0,4672 illetve 0,2804-es értéken van, az lekövetkezendő 4 évben - ha ragaszkodunk az eredetileg és most is javasolt 5 éves időtávhoz - az elsőnek 2,14-szeres teljesítményre van szüksége, hogy 1-es értékhez érjen vissza, azaz az indulástól ott lévő befektetők ne veszítsenek semmit, és akkor még inflációról nem is beszéltünk. A második alapnál pedig "3,56-szorozásra" van szükség, ahhoz hogy pénzüknél legyenek a befektetők. Mindezek éves szinten 20,95%, és 37,42%-ot jelentenek. Erre a szimulációim alapján kevesebb mint 1% az esély, hiszen a legjobb alap itthon 5 éves időtávban 13% alatt teljesített éves szinten.

Ráadásul az Alapkezelőnek ennél is jobb teljesítményt kell felmutatnia, ahhoz, hogy nullánál legyen a két betliző alappal. Éves szinten, a Tájékoztatókat átböngészve, 2% körüli díjtétel könnyedén előfordulhat, ez az 5 év alatt további 8%-os többlethozamot, éves szinten több mint 1%-os pluszt jelent, vagyis 22%-ra, és 39%-ra minimum szükség van a valós (díjak előtti) befektetési teljesítményben.

Mi a helyzet, ha valaki ebből a befektetéséből egy 8%-os éves állampapírhozamot szeretne "behozni"?

A következő valamivel több mint 4 évben 2,91-szeres és 4,85-szörös eredményre van szükség, éves szinten 30,63%, illetve 48,41% szükséges, díjak előtt 31,52% és 49,02% ugyanezek a hozamok éves szinten. Ez nemzetközi viszonylatban is abszolút példa nélküli lenne.

Van tehát, ahol már annyira rossz a helyzet, hogy nagyon-nagyon hosszú távon lehet csak enyhíteni a veszteségeket, ha reálisan nézzük. Arról már régen szó nincs, hogy az elején beszállóknak ez valaha igazán jó befektetés lehet. Ezért kell a döntés előtt (!) idejében átgondolni mindent.

Nem mindegy, még a legjobbak között sem

Nemrég Az Alapok között tényleg nincs különbség? című cikkemben felhívtam a figyelmet arra, hogy a legjobb és a legrosszabb alapok között sokszoros eltérés van az elért eredményeket tekintve, nemcsak 5, hanem akár már 1 éves időtávon.

Sokan mondhatják erre azt, hogy a két szélsőséges helyezésű alapok között már csak a statisztikai és a pénzügyi "törvények" miatt is nagy különbségnek kell lennie hosszú távon. Lépjünk túl azon a valóban fontos tényen, hogy már 1 év után hatalmas különbségek látszódnak, és azon is, hogy önmagában ezek jelzik: az Alapok és az általuk elért eredmény, ami súlyos százezrekben és milliókban mérhető eltéréseket jelent, mindössze egyetlen rossz vagy jó helyre tett aláírás vagy klikkelés miatt, nagyon-nagyon különbözik.

Nézzük meg akkor csak a legjobb Alapokat. Professor Fund részletes statisztikát és előrejelzést készít a legjobb Alapokról. Ez a lista nem érhető el bárkinek, de nevek nélkül megmutatjuk, hogy a LEGJOBB 10 (!) Alap között micsoda különbségek vannak. Az alábbi ábrán kék pontokkal jelöltük, hogy az egyes alapok mekkora várható hozamot (nem évesített, hanem 5 év alatt összesen) érnek el, és eközben mekkora maximális visszaesést - drawdown-t kell elszenvedniük (ha éppen a csúcson veszel belőle és nem várod ki a hullámvölgyet, mekkora a várható maximális veszteséged). A fekete vonal a regressziós egyenes, de elég annyit tudni, hogy főlega felette lévők a jók. Az elmúlt években mindegyik alap kiugró eredményeket ért el nemcsak a kategóriájában, hanem az összes alap között is. Mégis a kék pontok széles mezőben szóródnak mindenfelé. Van olyan amelyik 5 év alatt valószínűleg csak 20%-ot fog hozni, van amelyik könnyedén duplázhat is. Van olyan, amelyik értékének a 70%-át is elveszítheti (átmenetileg), de van olyan is, amelyik alig több mint 10%-ot. Megint mondom: ez a 10 legjobb besorolású Alap! Még mindíg azt gondolod, hogy mindegy?

Érték

Az értékalapú, ún. Value Investing megközelítésnek igen nagy hagyománya van a fejlett tőkepiacokon.

A módszer lényege, hogy várható nyereségéhez képest alacsonyan értékelt részvényeket vásárolunk. (nagybefektetőként nemcsak néhány részvényt, hanem akár egy teljes vállalatot). Ehhez persze sok információ, tapasztalat szükséges.

Képzeljük el a következő szituációt: a piacon sétálgatunk, és azt látjuk, hogy mindegyik kofa kiírja ugyan az alma kilójának árát, de mindegyiküknek elromlott a mérlege, így csak megbecsülni tudják, hogy mennyit adnak neked. Ha 1 kg-t kérsz, akkor lehet, hogy csak fél kilót kapsz, de az is lehet, hogy másfelet.
Persze a vásárlók szemmértékre egy kicsit jobban meg tudják állapítani, hogy mennyi is kerül a kosárba, de néha ők is tévednek. Ennek ellenére ha azt látják, hogy az egyik kofa várhatóan többet ad nekik mint a másik, akkor ott hajlandóak többet fizetni a becsült 1 kg-ért.
Ha valaki megfelelő tapasztalattal képes jól megbecsülni a súlyt és ehhez társítva az árat fajlagosan jó alacsony költséggel találkozik, akkor megveheti az almát olcsón, és így jobban jár mint a többiek. A példánkban a súly a vállalat egy részvényre jutó várható nyereségét, az ár pedig a részvény árfolyamát jelenti. Így most meg tudjuk mondani, hogy mennyit fizetünk az almáért és a részvényért, de hogy pontosan mit kaptunk a pénzünkért, az csak idővel derül ki.

Ehhez hasonló a Value Investing, vagyis az Értékalapú befektetés. A nemzetközi porondon számos ilyen jellegű befektetési alap található. A módszer kétségtelenül legnagyobb alakja, napjaink leggazdagabb embere, Warren Buffett. Az általa irányított Berkshire Hathaway is 37%-os mínuszban van a tavaly év végén beállított mindenkori maximum, és 31% mínuszban a tavaly év végi értékéhez képest, és noha ezek a piaci átlagoknál enyhén jobb értékek, azért jól jelzik, hogy bizonyos időszakokban a value investing is komoly veszteségeket tud felmutatni.

Érdekes, hogy a Value Investing itthon eddig ez kevéssé volt elterjedt, de a piac származtatott kategória irányában leginkább nyitott tagjai azért bátran alkalmazzák. Az egyik ilyen az Aegon Value, amely szintén komoly veszteségeket szenvedett el az elmúlt hónapokban. A Value egyébként korábban az egyik klasszikus Zsiday Viktor féle Citadella csoporthoz tatozott (Alfa és Moneymaxx), és neve Citadella Béta volt, de mostanra átalakították a fókuszát, és viszonylag rövid távú ügyletek helyett az értékalapú megközelítést alkalmazzák. Ennek meg is van az „eredménye”, 28%-ot veszített az elmúlt 12 hónap alatt, de előbb-utóbb biztos, hogy lesznek nagyon jó periódusai.

Ehhez a vonalhoz csatlakozva a Concorde Alapkezelő most visszatér az igazi, és szervezet központjából eredeztethető igaz szaktudásához (amelyet például a Concorde 2000-el bizonyított), a kis és közepes cégek megfelelő értékeltségi szinteken való vásárlásához. Mondhatnánk azt is, hogy átkel a folyón mint Julius Ceasar mielőtt elfoglalta Rómát, és a „Kocka El van Vetve”. Új alapját ugyanis Rubicon-nak hívják, és az idei év egyik legizgalmasabb új szereplője, ami vagy nagyon bejön, vagy nagyon nem.

Az előjelek lehet hogy bíztatóak, de az alábbiakat érdemes szem előtt tartani:

Egyrészt hosszútávra kell gondolkodni

Másrészt válogatósnak kell lenni, mert ez az alkategória az, ahol a portfolió menedzser hideg fejének kiemelkedően fontos szerepe van, a szakértelme és az elemzési bázis mellett. Abban, hogy hogyan és mit válasszunk Professor Fund tud segíteni.

Ajánlott irodalom, ami Magyarországon is megjelent:

Robert G. Hagstrom: A Warren Buffett módszer
Peter Lynch: Sikerrel a Tőzsdén

Ui.: A Buffett nevével villogó életbiztosítási ügynökökkel legyünk nagyon óvatosak. Nemsokára azt is elárulom, hogy miért.

A múltat eltörölni

Az Aegon Alapkezelő elérkezettnek látta az időt, hogy a nemzetközi mércével mérve is hatalmasat zuhant orosz tőzsde részvényeibe fektető terméket tegyen a karácsonyfa alá.

http://www.aegonalapkezelo.hu/letoltes.php?d_id=917

Hosszútávon ez jó ötlet. Egy Alap esetén azonban, különösen ha egy újonnan indult alapról van szó, azt is meg kell nézni, hogy milyen az Alapkezelő, és annak döntéshozói korábbi teljesítménye és nyilatkozatai. Most szinte már pikáns ügyetlenséggel rúgott öngólt magának az Aegon Alapkezelő az új alapja beharangozóján. Nézzük az első mondatot:

"Nagyot tévedtek azok, akik korábban úgy gondolták, hogy a pénzügyi válság nem fogja rányomni a bélyegét a reálgazdaságra."

Javaslom, szemezgessünk egy kicsit az Aegon Alapkezelő vezetőjének havi kitekintőiből.

2007 október:

"Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy bár a világgazdasági növekedés erősebb lassulására lehet számítani, de az alacsonyabb kamatok és a még mindig bőséges likviditás miatt, a 4.negyedév kifejezetten jó hangulatú lehet a tőkepiacokon."

2007 november:

"Múlt alkalommal maximum 500 Mrd dolláros veszteséget tartottam elképzelhetőnek, amelynél ma sem gondolom, hogy nagyobb lenne a teljes pénzügyi rendszer vesztesége. Nem szabad elfelejteni, hogy ennek a veszteségnek nem több mint 25%-a fogja érinteni a bankokat, a többi a biztosítási, nyugdíjpénztári és befektetési alap portfóliókra fog esni, ez utóbbi esetekben a veszteséget viszont az ügyfelek viselik. Ez nyilvánvalóan fájdalmas, de nem fogja csődbe vinni sem a bankokat, sem az ügyfeleket."(...)"Ha alacsony marad az amerikai infláció, akkor lesz amerikai kamatcsökkentés, ami a szinte biztosra vehető angol lazítással és egy alacsonyabb olajárral erős áremelkedést katalizálhat. Ha visszamegyünk 1500 fölé az S&P500-ban, akkor újra fog indulni a bikapiac és mindenki meg fog lepődn, annak erején. "

2007 december:

CÍM: Heim Péter: A piacok továbbra is recessziót áraznak, pedig annak esélye még mindig csekély

" Ugyanakkor fenntartom, hogy a helyzet továbbra sem ennyire súlyos, hiszen a világgazdaság - az amerikai erős lassulás dacára - jövőre is 3,5%-nál gyorsabb ütemben fog növekedni és a vállalatok pénzügyi helyzete igen stabil."

2008 március:

CÍM: Heim Péter: Úton az elmúlt ötven év legnagyobb válsága felé

"A helyzet tehát továbbra sem kedvező(...)" (kiemelés tőlem)

Mindez hangsúlyozottan nem teljes képet jelent (az Aegon-nak vannak nagyon jó alapjai), de érdekes módon világít rá a néha oly jellemző szelektív emlékezetre, és arra a múltra, ami az Aegon számára nem feltétlenül létezik, de az objektív valóságban igen. Ha valaki téved, pláne ha utólag elismeri, az nem baj. De ha éppen az ellenkezőjét igyekszik elhitetni, az megemeli a józan befektető szemöldöket.

Az Alapok között nincs igazi különbség?

Sokan állítják: az alapok között nincs igazi különbség, mindegyik ugyanazt adja és a költségek vagy hozamok tekintetében csak minimális eltérés van.

A valóság ehhez képes drámai különbségeket mutat.

Ha az elmúlt 5 évet nézzük, akkor ha ugyanannyi pénzt tettél a legmagasabb és legalacsonyabb hozamú alapba, a különbséged 2,87-szeres! Ha 10 m Ft fektettél be pontosan 5 éve, akkor a jó és rossz döntés közötti különbség értéke majdnem 12 m Ft, ennyivel lenne több pénzed ha a legjobb és nem a legrosszabbnak bizonyult döntést hozod meg. Ez havonta közel 200 000 Ft-nak felel meg.

Az 5 évre már nem lehet ráfogni, hogy véletlen. Az 1 évre esetleg, de itt szintén nem mindegy, hogy mibe teszi a pénzét az ember. A fentihez képes ötödannyi idő alatt is 2,5-szeres az eltérés, 10 m Ft esetén több mint 7 m Ft, havonta több mint 600 e Ft!

Hogy melyek a legjobb és legrosszabb alapok, a jövőben várhatóan melyek lesznek a legjobbak, és miként lehet ekkora különbséget elérni, arról hamarosan egy igen részletes anyagot teszünk közzé.

A saját felületességedtől senki sem fog megvédeni!

Professor Fund egy internetes fórumon olvasta, hogy problémáznak a banki alapkezelők a tőkegarantált alapoknál a garancia érvényesítésénél. A nyitó hozzászólás és háttere érthetetlen, szurkolunk a póruljárt befektetőnek. Viszont az egyik hozzászóló megjegyzése érdekes.

kedves70, 2008. november 13., csütörtök 10:46
én tegnap a bankban intéztem az ügyeimet, és ugyanigy jártam. Cib profitmix3.Nagyot buktam, holott tőkegarantált. Várom a PSZÁF állásfoglalását, ha lehet tedd nyilvánossá. Köszi: egy sorstárs

(http://www.penzcentrum.hu/forumtopic/400/1)

Az egy jó kérdés, hogy a CIB-es értékpapíros ügyintéző mit mondott az ügyfélnek, lehet hogy etikátlanul megtévesztette az ügyfelet, lehet hogy nem, nem voltunk ott, nem tudhatjuk.

A "kedves70" név alatt futó befektető viszont 38 éves korára rájöhetett volna, hogy tájékozódni kell, mielőtt egy befektetési alapba teszi a pénzét (vagy bármilyen értékpapírba). Az Alap tájákoztatójában ugyanis világosan le van írva (de egyébként is ez a garantált alapok szinte mindegyikére vonatkozik), hogy csak lejáratkor érvényes a garancia.

"Garantálja a befektetett tőke visszafizetését lejáratkor" (2. oldal)

"Alap Futamideje: (...) 2010 március 26.(...)Az Alap célja:(...)1. befektetett tőke visszafizetése a lejáratkor garantált legyen." (Alap általános adatai, 10. oldal)

Külön érdemes elolvasni a 12. oldalon a Kockázatokról szóló fejezetet, valamint a 27. oldalon a 3.6. pontot.
(kiemelések tőlem)

Tájékoztató és Kezelési Szabályzat: http://www.cib.hu/system/fileserver?file=/Alapkezelo/pmix3_tajek_0703.pdf&type=related

Hosszú a Tájékoztató? El kell olvasni, nincs mese. Ha sokáig tart, akkor is. Különben így jársz te is. Lehet, hogy a CIB-nél nem hívták fel külön erre a figyelmet, ez nem etikus, de ha nem olvasod el, és nem hozol felelős döntést, a hibás akkor is te vagy. Professor Fund viszont tud segíteni abban, hogy minden fontos tényezőre felhívja a figyelmed.